5 MESÉK

https://photos.app.goo.gl/g6ivxxR76HD8KCHp9

 Derzsi Lili: Aranycsőr hajóján/ Mato Lovrak: Az első tollbamondás /  Elek István: Az őzike szerecséje /  K.Jackson: Az útépítő és barátja/ osztrák mese: Évi és a csoki / Barabás Éva: Kati beteg / Fehér Klára: Kati vasárnap délutánja/ Német mese: Mese a kicsi piros lámpáról/ Bús Ilona: Mit talált a kakaska? / Láng Etelka: Muzduri a törpe / Donászy Magda: Napraforgó / Láng Etelka: Nemtörődöm szellő/ Dobicz János: Péterke / Jevgenyij Permjak: Petya labdája/ Heves Ferenc: Sziklába vájt kút / 

 

 

 

 

 

Éva és a Csoki osztrák  meséből átdolgozta: Pfeifer Vera

 

Volt egyszer egy kedves, okos kislány, Évikének hívták. Szófogadó, jó gyermek volt, csak azt nem tudta nála elérni Anyuka, hogy reggel - délben - este, szóval minden főétkezés után mossa meg a fogait. Pedig Anyuka a kis piros fogkefe mellé egy
csinos, piros műanyag pohárkát is vásárolt, amire még Hófehérkét és a hét törpét is ráfestették, hogy nagyobb kedvet csináljon a fogmosáshoz. De a pohár és a fogkefe legtöbbször használatlan maradt, mert Évikének csak a babái voltak fontosak.
Történt egyszer, egy vasárnap délben, hogy Édesapa nagy tábla mogyorós csokit hozott ajándékba. Mivel Évike még a ,„nemszeretem" tökfőzeléket is szépen megette, Édesapa letört egy jó darabot a csokiból, s kis kedvencének adta. Évike boldogan elmajszolta a kedvelt édességet, de alig várta az asztalbontást, rohant a
babáihoz játszani. lgen ám, de egy icipici csoki darabka a kislány szájában maradt, és elbújt az egyik fogacska sarkában. Később ugyan a vacsoránál lecsúszott a fogacska sarkából, s már félt, hogy a kenyérdarabbal együtt őt is lenyeli Évike. de végül sikerült befurakodnia két kis fog közé. Itt aztán alaposan elbújt. Csak a fogkefe távolíthatta volna el biztos búvóhelyéről, de Évikének a Maci és a babák megint csak fontosabbak voltak, mint a fogmosás. Anyu ugyan még megkérdezte: - Ugye, kislányom, mostál fogat?-  de csak álmos dünnyögés volt a felelet, amit igennek is, nemnek is lehetett érteni. Ezután Évike fejére húzta a paplant, s pár pillanat
múlva már édesen aludt. Így hát Csoki megmenekült.
Másnap reggel Évike felkelt, mosakodott is rendesen, fel is öltözködött egyedül, még a haját is maga fésülte copfba, de míg Anyuka a konyhába ment tízórait készíteni még kimondani is szégyenlem ismét elmulasztotta a fogmosást. A kis hanyag
elment iskolába, anélkül, hogy a fog, kefének színét is látta volna.
Csoki pedig minthogy senki sem zavarta egyre beljebb furakodott a két fog között, míg egy egészen pirinyó rést nem fedezett fel. Talán még a doktor bácsi sem vehette volna észre, hiszen nem volt az még lyuk, csak éppen az egyik fogacskán kicsit
megrepedt a zománc. De Csokinak ennyi is elég volt, éppen ezt az ici-pici rést kereste ki magának, s most már oda bújt bele. Fúrta-tolta magát egyre lejjebb, napról napra, végül megállapodott a kis fog gyökerében.
Itt egy vékony fehér szálacskát talált, abban megkapaszkodott, és rossz gyerek módjára hancúrozni kezdett, nem is sejtve, hogy az a vékony kis fehér szál Évike fogacskájának az idege.
Már egy hete is elmúlt, hogy Évike a mogyorós csokit megette, s most napról napra jobban szenvedett, de Anyukának nem mert szólni. Rövidesen azonban már nemcsak kínlódott, hanem annyira megdagadt az arca, mintha egyszerre tíz savanyú cukrot szopogatott volna. Addigra már enni sem akart Évike, és a játékhoz sem
volt kedve. Csoki pedig hancúrozott, viháncolt a fogacskában, s minden
egyes megmozdulása hangos jajszóra fakasztotta a kislányt. Mégis, mikor Anyuka el akarta vinni a fogorvos bácsihoz, a butuska kislány egyre azt hajtogatta:

Inkább kínlódok így tovább, Anyukám, csak ne vigyél a fogorvoshoz!
De Anyuka okos asszony volt, és tudta, hogy ilyen fájdalmat csak egy nagyon rossz fog okozhat, amit okosabb mielőbb eltávolítani, hát minden tiltakozás ellenére elvitte Évikét a doktor bácsihoz. Remegett a kis csacsi. mint a nyárfalevél, mikor meglátta a fogorvosi széket, a fúrógépet és a nagy műszeres Szekrényt a sok csillogó szerszámmal. De a doktor bácsi becsületszavát adta, hogy semmi nem fog fájni,
nagy keservesen beült hát a székbe. És tényleg  a kapott injekciótól semmi fájdalmat nem érzett, mikor a doktor bácsi eltávolította a lyukas fogat. Ezután pedig fogott egy hegyes műszert, belepiszkált a kihúzott fogba, s mikor kihúzta a műszert, a végén ott remegett a sok bajt és fájdalmat okozó

Csoki, egészen picire összezsugorodva.
Ejnye-ejnye - csóválta a fejét - a doktor bácsi - hát ez a darab csoki hogyan került ide? Talán bizony nem szokta rendesen mosni a fogait ez e kislány?
Évike kénytelen volt szégyenkezve bevallani, hogy bizony eddig a babák előbbre valók voltak számára a fogmosásnál, hiszen soha nem hitte
volna, hogy egy parányi csoki ilyen keserves fájdalmakat tud okozni.
Mivel azonban saját fájdalma árán rájött a fogmosás fontosságára, nagyon komolyan megígérte a doktor bácsinak, hogy soha többé nem feledkezik meg róla ezután.
És ha hiszitek, ha nem, ezentúl bólogathatott a legszebb baba Évike felé, várhatta a legkedvesebb játék, a kislány étkezés után nem hozzájuk
sietett először, hanem a fogkeféjéhez.

 

 

 

 

 

Oldal: 5 MESÉK
DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR és KISDOBOS - © 2008 - 2025 - dormogodomotor.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat