3 MESÉK

LETÖLTÉS:

https://photos.app.goo.gl/r2tDj5712uDTp1Jp8

Tibeti mese: Az egérke és az elefánt/ Hézser Zoltán: A keszeg meg a hajó/ Ferenczi Ilona: Szapó Úr/   Moór Mária:Falusi óvoda/ Bolgár népmese: A bűvös sajtár/ Ráduly Márta: A varázsló/ Fazekas Tiborc: Az óriás/ Heves Ferenc: Akirálylány macskája/ Vivien Thompson:Aludj, aludj Annácska/  Heinz Fiedler: Tomi és a fagylalt/   B Radó Lili: A paplanváros/ Endrényi Magda: Mese az öreg kőszikláról/  Molnár Endre: A villanyvonat/ Nagy Anna: Ali/ Szekeres Ilona:Karácsonyfák,Kiskatica/ 

 

 ------------------------------------------------------------------

 

 ---------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

A bűvös sajtár  (bolgár népmese)         

Élt egyszer az egyik kis hegyi faluban egy nagyon szép leány, nem is csoda, ha mindenki világszép Sztanicának nevezte. Büszke is volt rá az anyja, csak az nyugtalanította, hogy mi lesz, ha a legények megtudják, hogy amilyen szép, olyan lusta, nem szeret a lelkem dolgozni. Lakott abban a faluban egy százesztendős öreganyó, aki már sok nehéz dologban segített a falu lakóinak, ahhoz vitte el Sztanciát, hátha tud valami szert a lustaság ellen.
- Hogyne tudnék! Hogyne -  sipította az öreganyó  - csak gyere virágszálam közelebb, oszt mondd meg nékem. van-e bűvös sajtárod odahaza? - Bizony nincs. - nézett szemrehányóan édesanyjára Sztanica. - Nincs? Hát az nagy baj ám! - ráncolta össze a homlokát Szevi néni. - De ne búsulj, tulipánom, szerencsére az enyém még meg van, gyere velem, előkeressük. - Nem kell vele mást tenni, csak jól kisikálni kívül-belül minden hajnalban, oszt olyan gyorsan ágyalni, hogy a csillag még behunyorítson az ablakon, olyan gyorsan öntözni, hogy az állatok még ne bőgjenek, s máris megkapják az első etetést, oszt olyan gyorsan fejni, hogy mire pirkad, már a vásárban légy. Ami pénzt meg a tejért kapsz, azt hazaérve menten édesanyád tenyerébe számold, mert különben elvész a varázsereje a sajtárnak. Ja, majd elfelejtettem: hazaérve még egyszer jól ki kell sikálni mindennap, mert különben nincs hatása. -
Szép szál legény fordult be abban a pillanatban a pitvarajtón. Bizony, egymáson feledték a szemüket, a legény is, Sztanica is. - Ilyet szeretnél? - kérdezte Szevi
néni. - llyet sóhajtotta Sztanica. - Nohát akkor itt a bűvös sajtár, nekem is szerencsét hozott, mert az a legény, akit az imént láttál, az unokám, Milos! Ha úgy tész, ahogy mondtam, esztendőre beköti a fejedet. -  A szép Sztanica megszívlelte a tanácsot. Még a csillagok az égen sziporkáztak, mikor ő már sikálta a sajtárt, etette az állatokat, öntözte a kis kertet, takarított, ágyalt, a frissen fejt tejjel sietett a városba. Mikor más lány indult, ő már visszafelé volt. S a sok munka nem hogy megtörte volna, de megszépítette. Csakhogy most már nemcsak világszép Sztanica volt a neve, hanem a legdolgosabb lánynak is őt tartották a faluban. A keresményt meg mindig odaadta az anyjának, nehogy a bűvös sajtár elveszítse erejét. Mit szaporítsam a szót?  A délceg
Milos bizony el is vette egy évre rá a szorgalmas Sztanicát feleségül.
Mikor a fényes esküvőn odaállították Sztanica elé a bűvös sajtárt még csak akkor nézett nagyot a szép Sztanica. Teli volt az pénzzel, az lett Sztanica
hozománya, amit keresetéből édesanyja összerakott. Szorgalmas munkájukkal rövidesen szép kis házacskát is szereztek. Hanem a bűvös sajtárt Sztanica
haláláig őrizte, mert az tanította meg a szorgalmas munkára.

fordította: Ámon Ágnes

 

 

 

 

 

Oldal: 3 MESÉK
DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR és KISDOBOS - © 2008 - 2025 - dormogodomotor.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat